A reduktor nélküli szívó motorok szegényítési eljárásai

Írta: Tihanyi Zoltán, aviatikus

MEGHATÁROZÁSOK

  • A reduktor nélküli vagy direkt hajtás: amikor a motor főtengelyére közvetlenül van felszerelve a légcsavar, fordulatszám csökkentő fogaskerék áttétel nincs beépítve.
  • Normál működésű vagy szívó motorok: amikor mechanikus hajtású /supercharger/, vagy hulladékgáz hajtású /turbocharger/ sűrítővel nem rendelkeznek, teljes teljesítményüket tengerszintnek megfelelő nyomás magasságon adják le, a rendelkezésre álló teljesítmény a magasság növekedésével csökken.

 

AZ ELMÉLET

   A tüzelőanyag betáplálása történhet: porlasztón át, vagy adagolón és befecskendezőn keresztül. Kézi beavatkozással kell a megfelelő levegő-benzin keverési arányt fenn tartani, hogy a hengerekben az égés tökéletes maradjon. A keverési arány megváltozása, bedúsulása egyenetlen járást, szélsőséges esetben motor leállást is okozhat. Miután a levegő sűrűsége változik a hőmérséklet és a magasság függvényében, fontos megérteni, mikor és hogyan kezeljük a keverékszabályzót annak érdekében, hogy a legjobb teljesítményt, a leggazdaságosabb tüzelőanyag fogyasztást és a maximális élettartamot biztosítsuk a motornak. Az ábrán látható a szegényítés hatása: a hengerfej hőmérsékletre /CHT/ , a kipufogógáz hőmérsékletre /EGT/, a hajtómű teljesítményre és a fajlagos tüzelőanyag fogyasztásra, állandó fordulatszám és szívótér nyomás mellett. Tanulmányozzuk figyelmesen az ábrát. A diagrammból kiválasztható az a pont, amelyre állítva a keverék arány optimális lesz, és elérhető “a leggazdaságosabb” repülés, a “maximális teljesítmény” mellett.

 

MIÉRT SZEGÉNYÍTÜNK

       Elvárások a szegény keveréktől:

  • A motor teljesítménye jobb lesz
  • Gazdaságosabb tüzelőanyag felhasználás /csökken a fajlagos fogyasztás/, növekszik a hatótávolság, a levegőben tölthető idő, és ezzel a biztonság is. A kisebb fogyasztás pedig gazdasági érdek.
  • Kevesebb korom és füst képződik, ettől csökken a segédberendezések, gumi alkatrészek igénybevétele.
  • Megnő a gyertyák élettartama, kevésbé szennyeződnek. Ez szintén növeli a biztonságot, valamint kíméli a pénztárcát.
  • Csökkennek a karbantartási költségek.
  • Csökkennek az üzemeltetési költségek.
  • Kedvezőbb a hajtómű hőmérséklete az utazó magasságon.

 

MIKOR SZEGÉNYÍTÜNK

  • Bármely repülési magasságon, ha a hajtómű teljesítménye 75 %, vagy az alatt van. /5000 lábnak megfelelő nyomásmagasságig teljes gázon, vagy emelkedő teljesítményen a keverék teljesen dús.
  • Magasan fekvő repülőtéren szegényítünk: guruláskor, felszálláskor, útvonalon és leszálláskor.
  • 5000 láb alatt fekvő repülőtérre süllyedéskor dúsítsunk, de csak a szükséges mértékben.
  • A megfelelő mértékű visszadúsítás, az egyenletesen, simán, rázásmentesen működő motorról ismerhető fel.
  • Mielőtt az útvonalról a leszálláshoz besorolunk, vissza kell állni a teljesen dús helyzetbe.
  • Figyelembe kel venni a légi üzemeltetési utasításban a szegényítési eljárásról írottakat.
  • Megjegyzés: alkalmazható a szegényítés bekapcsolt porlasztó fűtés esetében is, hisz a meleg levegő ritkább, s így a keverék szintén besűrűsödhet.

 

HOGYAN SZEGÉNYÍTÜNK

  • A fordulatszám mérő szerinti eljárás: / állítható és merev légcsavarnál egyaránt használható

Első lépésben vegyük vissza a gázt utazó teljesítményre az üzemeltetési utasításban leírt értékre. Kezdjünk el szegényíteni míg a fordulatszám kismértékben nem kezd el esni. Ez az elérhető maximális szegényítés állapota amihez képest az egyenletes járás érdekében kissé vissza kell dúsítani. Ekkor lesz optimális az égés a motorban, azaz a legjobb a hatásfok. A szegényítést lassan, de folyamatosan kell végrehajtani, amíg az egyenetlen járás nem jelentkezik, majd finoman visszadúsítani. Nyilvánvalóan némi teljesítményesés, és ezzel sebesség csökkenés is várható, de mérlegeljük, hogy egy kicsit lassabban, de nagyon gazdaságosan repülünk.

  • A  “rázós” eljárás: /bármely légcsavarnál alkalmazható, úszós porlasztóval felszerelt motoroknál /

Akkor alkalmazható: ha a felszálló és emelkedő teljesítmény használata után az útvonalon visszavesszük a gázt, 75 % vagy az alatti teljesítményre. Finoman addig húzzuk le a keverék szabályzót, míg a motor nem kezd el rázni, ekkor kicsit vissza dúsítunk, ezzel csaknem a leggazdaságosabb állapotot állítjuk be.

  • A tüzelőanyag átfolyás mérő műszer szerinti eljárás: /bármely típusú légcsavarnál alkalmazható /

Amennyiben a gép átfolyásmérő műszerrel van felszerelve, a légi üzemeltetési utasítás minden alkalmazott rezsimben leírja a megkívánt keverékszabályzó állást, melynek hatása a műszeren követhető. Ez esetben az utasítás pontos betartása garantálja a tökéletes keverék képzést.

  • Kilépő gáz hőmérő /EGT/ szerinti eljárás: /minden típusú légcsavarnál alkalmazható /

A mellékelt ábrából kiolvasható, hogy a legmagasabb kilépő gáz hőmérsékleti érték azonos mezőben van a legjobb fajlagos tüa. fogyasztással, sőt a maximális teljesítmény 95-96 %-án jár a motor, az adott fordulatszámon és szívótér nyomáson. A szegényítésnek ebbe a tartományában a legtökéletesebb és a legegyenletesebb a motor járása, következésképp a leggazdaságosabb üzem is itt van.

 

ÜZEMELTETÉS NAGYOBB MAGASSÁGON

A szegényítés módja gurulásnál, felszállásnál, süllyedésnél és leszállásnál, 5000 láb nyomásmagasság és az felett.

  • A felszállás előtti guruláskor, szegényítünk, 1000 f/min fordulatszám körüli értéket tartunk /minden légcsavar kombinációnál /, nagyobb gáznál kissé rádúsítunk.
  • Felszálláskor, teljes gázt adunk, és szegényítjük a keveréket:

– Merev légcsavarnál leszegényítünk a teljes fordulatszámon és az ismert módon kissé vissza dúsítunk.

– Állítható légcsavarnál, – porlasztós motor esetén, – addig szegényítünk, míg a motor megtartja egyenletes járását, ha van kilépő gáz hőmérő /EGT/, akkor 100 F, azaz 40 C-t emelünk az EGT-én a dús keverékhez viszonyítva.

– A befecskendezős motoroknál a követendő eljárás az üzemeltetési utasításban van leírva.

  • Útvonal repülés után, magasan fekvő repülőtérre történő behelyezkedéskor, nem szabad megfelejtkezni a korrekt keverékszabályzó beállításról, csak így biztosítható, a rendelkezésre álló maximális teljesítmény egy esetleges átstartoláskor.

 

ÖSSZEFOGLALÁSUL

A repülőgépen, fordulatszámmérő, tüzelőanyag átfolyás mérő és kilépő gáz hőmérő segítségével,  – légcsavartól függően – a táblázatban leírt eljárások valamelyikét alkalmazzuk.

FORDULATSZÁM MÉRŐ, TÜA. ÁTFOLYÁSMÉRŐ, KILÉPŐGÁZ HŐMÉRŐ KOMBINÁCIÓ

 

A KÖVETENDŐ SZEGÉNYÍTÉSI ELJÁRÁS:

 

 

 

Merev vagy állítható légcsavar, nincs EGT, és nincs tüa. átfolyásmérő

 

A fordulatszám mérő, vagy a "rázós" eljárás szerint

 

Állandó fordulatszámú légcsavar, nincs EGT, és nincs tüa. átfolyásmérő

 

A "rázós" eljárás szerint.

 

 

Bármelyik típusú légcsavar, tüa. átfolyás mérővel ellátott repülőgép

 

A légi üzemeltetési utasítás alapján, az átfolyás mérő jelzése szerint.

 

Bármelyik típusú légcsavar, kilépőgáz hőmérővel /EGT/ ellátott repülőgép.

 

 

 

Az üzemeltetési utasítás szerint.

Gyakorlatilag az EGT-t maximumra

Állítani és utána kissé visszadúsítani, az

egyenletes járás végett.

 

Bármelyik típusú légcsavar, valamint: kilépőgáz hőmérővel /EGT/ és tüzelő-anyag átfolyás mérővel ellátott repülőgép.

 

Először is optimális átfolyást állítjuk be, majd az EGT-vel tovább finomítunk, a légi üzemeltetési utasítás szerint.

 

A szegényítés hatása, a motor jellemzőire.